Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


DÍJLOVAGLÁS

A díjlovas bemutató a ló és lovas közötti tökéletes harmóniát és összhangot mutatja be, tulajdonképpen az idomítás alfája és omegája. Már XIV. Lajos hadseregének kiképzésében sokat adtak arra, hogy a katonák lova egy talpalatnyi helyen is engedelmesen mozogjon, forduljon, robbanékony, mégis nyugodt legyen.vános díjugratóversenyt, melynek célja a vadászlovak alkalmasságának vizsgálata volt. A verseny egy magasugró és egy távolugró versenyszám megrendezéséből állt, s ez jelentette a modern, mai lovassport kezdetét is.
Ma az ugratóversenyek a lovassport egyik leglátványosabb, legnépszerűbb versenyei. Ebben az ágban található a legnagyobb számú versenyző.
A lovasok egymástól eltérő magasságú és szélességű akadályokból álló sorozaton ugratnak át. A cél: a legkevesebb verőhibával a szintidőn belül teljesíteni a pályát.

 

Military (lovastusa)

Ez a sportág a katonaság által szervezett távlovagló versenyekből fejlődött ki. Először terepversenyekkel, később díjlovaglással egészítették ki a versenyeket. Military International néven 1905-ben, Brüsszelben írtak ki egy összetett versenyt, melyről a sportág elnevezése származik. Nálunk lovastusának és háromnapos versenyszámnak is nevezik, mivel három különböző versenyszámot foglal magába. A díjlovaglást a díjlovagló négyszögben kell teljesíteni. A terepverseny négy szakaszból áll. Az első és harmadik szakasz ösvényeken, utakon keresztül vezet. A második szakasz az akadályverseny-pálya (Steeple-Chase), míg a negyedik szakasz a terepakadálypálya (Cross). A military harmadik eleme az ugróversenyszám.

 

Távlovaglás

Talán a mai lovassportok közül a távlovaglás tekint vissza a legrégebbi múltra. Bukephalos Nagy Sándort állítólag 18.000 km-en át vitte a hátán. Az amerikai póniexpressz egyik lovasa hat hónapon át hetente, a hét három éjszakáján, 480 km-t tett meg.
A 19. század végén a katonaság rendezett hosszabb távon távlovagló versenyeket. A Bécs-Berlin között 1892-ben megrendezett távlovagló verseny a magyar lovak átütő sikerét hozta. Mivel sok ló nem élte túl a megpróbáltatásokat, ma már igen szigorú szabályok mellett rendezik meg a távlovagló versenyeket. A Nemzetközi Lovas Szövetség 1980-ban hivatalos szakágává nyilvánította a távlovaglást.
A speciálisan erre a célra tenyésztett és felkészített lovakon a versenyzők különböző távokon (30-120 km) indulhatnak. A pálya előre meghatározott útvonalon halad, s változatos terepviszonyokkal rendelkezik.A díjlovaglás célja a ló alkatának, mozgásának és képességeinek harmonikus kifejlesztése. A díjlovagló versenyek a nemzetközileg előírt díjlovagló négyszögben zajlanak, ahová a ló kiképzési fokának megfelelően, meghatározott feladatokat írnak ki.
A díjlovaglás leglátványosabb formája az úgynevezett Zenés Kűr, ahol a zenével összhangban mutatják be csodálatos gyakorlataikat lovaikkal a lovasok.

                                DÍJUGRATÁS

Dublinban, 1864-ben rendeztek először nyilvános díjugratóversenyt, melynek célja a vadászlovak alkalmasságának vizsgálata volt. A verseny egy magasugró és egy távolugró versenyszám megrendezéséből állt, s ez jelentette a modern, mai lovassport kezdetét is.
Ma az ugratóversenyek a lovassport egyik leglátványosabb, legnépszerűbb versenyei. Ebben az ágban található a legnagyobb számú versenyző.
A lovasok egymástól eltérő magasságú és szélességű akadályokból álló sorozaton ugratnak át. A cél: a legkevesebb verőhibával a szintidőn belül teljesíteni a pályát.

 

Military (lovastusa)

Ez a sportág a katonaság által szervezett távlovagló versenyekből fejlődött ki. Először terepversenyekkel, később díjlovaglással egészítették ki a versenyeket. Military International néven 1905-ben, Brüsszelben írtak ki egy összetett versenyt, melyről a sportág elnevezése származik. Nálunk lovastusának és háromnapos versenyszámnak is nevezik, mivel három különböző versenyszámot foglal magába. A díjlovaglást a díjlovagló négyszögben kell teljesíteni. A terepverseny négy szakaszból áll. Az első és harmadik szakasz ösvényeken, utakon keresztül vezet. A második szakasz az akadályverseny-pálya (Steeple-Chase), míg a negyedik szakasz a terepakadálypálya (Cross). A military harmadik eleme az ugróversenyszám.

 

Távlovaglás

Talán a mai lovassportok közül a távlovaglás tekint vissza a legrégebbi múltra. Bukephalos Nagy Sándort állítólag 18.000 km-en át vitte a hátán. Az amerikai póniexpressz egyik lovasa hat hónapon át hetente, a hét három éjszakáján, 480 km-t tett meg.
A 19. század végén a katonaság rendezett hosszabb távon távlovagló versenyeket. A Bécs-Berlin között 1892-ben megrendezett távlovagló verseny a magyar lovak átütő sikerét hozta. Mivel sok ló nem élte túl a megpróbáltatásokat, ma már igen szigorú szabályok mellett rendezik meg a távlovagló versenyeket. A Nemzetközi Lovas Szövetség 1980-ban hivatalos szakágává nyilvánította a távlovaglást.
A speciálisan erre a célra tenyésztett és felkészített lovakon a versenyzők különböző távokon (30-120 km) indulhatnak. A pálya előre meghatározott útvonalon halad, s változatos terepviszonyokkal rendelkezik.

 

 

 

 

Fogathajtás

A fogathajtás már az ókori görög Olimpiák versenyszámai között is szerepelt. Az első szakszerűen megörökített kocsiverseny Homérosz Iliászában olvasható.
A kocsiversenysport a római császárok korában óriási méreteket öltött. A Circus Maximus Augustus császár korában 150.000 néző, Domitianus uralkodása alatt 385.000 néző befogadására volt alkalmas.
A modern szervezett sport azonban alig több mint 100 éves múltra tekint vissza.
1970-ben tette hivatalos sportággá a Nemzetközi Szövetség (FEI), melynek határozata értelmében az első hivatalos Európa Bajnokságot 1971-ben éppen Budapesten rendezték, négyesfogathajtó kategóriában.

Fogathajtásban a világ élvonalához tartozunk. Egynapos versenyeket főként bemutatás céljából rendeznek, sokszor amatőr hajtók részvételével. A megyei, területi versenyek és bajnokságok általában kétnaposak. A hazai és nemzetközi hivatalos „A” és „B” kategóriás versenyek három napon keresztül folynak.
A versenyeket egyes-, kettes-, és négyesfogathajtó kategóriában rendezik. Ezt kiegészíti a pónifogathajtás is kettesfogathajtó kategóriában.
Maga a fogathajtás három versenyszámból áll. A díjhajtásban vizsgálják a hajtó és a ló kapcsolatát, különleges engedelmességi formulákat. Értékelik a ló ápoltságát, és a hajtóval való összképet is. A maraton hajtás során a fogatoknak általában 6-7 vizes, illetve dombos akadállyal kell megküzdeniük. Az akadályhajtásban egy meghatározott, szűk időn belül kell a versenyzőknek sikeresen célba érniük.
Új színfoltja a fogathajtó sport nemzetközi versenyeinek a mozgássérültek egyesfogat-hajtó világbajnoksága.
A legtöbb hajtó lipicai lovakkal dolgozik, mert hazánkban ennek a fajtának a tenyésztése a legelterjedtebb.
A fogathajtó sport a Magyar Lovas Szövetség legeredményesebb szakága. Fogathajtóinkat jelenleg a világ élvonalában jegyzik.

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.